Sunday, January 31, 2016

Kerékpáros Székelyudvarhely_5 - Élhető város



A világ népességének zöme városlakó. A városok rohamosan nőnek. Ma már a városokkal szemben támasztott általános és sürgető követelmény, hogy élők, biztonságosak, fenntarthatóak és egészségesek legyenek. E négy fő célkitűzés eléréséhez döntő módon hozzájárulhat, ha nagyobb figyelmet kapnak a gyalogosok és a kerékpárosok, illete általában a városi élet.

A célok megvalósítása elképzelhetetlen olyan egységes várospolitikai intézkedések nélkül, amelyek arra sarkallják az embereket, hogy a mindennapi közlekedés során minél nagyobb távolságokat tegyenek meg gyalogosan vagy kerékpárral. 

Az elmúlt száz év autóforgalma bizonyítja, hogy minél több utat építünk, annál nagyobb lessz a forgalom. A 20 sz. városaiban az ugrásszerűen növekvő autóforgalmat kezelő erőfeszítések egyszerűen elárasztották a városok tereit a közlekedésben részt vevő és parkoló járművekkel. Minden városban éppen akkora lett a forgalom, amekkorának hely jutott benne. De a közlekedési problémák egyetlen esetben sem orvosolhatók új utak és parkolók építésével, hiszen ezek csak még nagyobb forgalmat és újabb torlódásokat eredményeznek.

Az autóforgalom nagysága a rendelkezésre álló úthálózat függvényében csaknem mindenütt többé-kevésbé esetlegesen alakul ki. Az ember általában könnyen hajlik rá, hogy autóba üljön. Így, ha új utakat építünk, azzal még inkább autóvásárlásra és vezetésre ösztönözzük az embereket.

Koppenhága példájából levont tanulság egyértelmű: ha az autók helyét átadjuk az embereknek, megélénkül a gyalogosforgalom és a városi élet. A gyaloglás sokkal több puszta sétánál! Ahogyan a több út nagyobb autóforgalmat jelent, ha jobb feltételeket teremtünk a kerékpárosok számára, többen pattannak nyeregbe, de azzal, hogy kedvező feltételeket biztosítunk a gyalogosok számára, nemcsak a gyalogos közlekedést serkentjük, hanem a városi életet is.

(Jan Gehl – Élhető városok)

Saturday, January 30, 2016

Kerékpáros Székelyudvarhely_4 - Funkcionalitás



A kerékpáros stratégiák általános átfogó célja az, hogy minél több ember szálljon kerékpárra. Ennek megfelelően, a kerékpáros infrastrukturának funkcionálitás szempontjából a következő alapvető kritériumoknak kell megfelelnie:

  • Összefüggőség
  • Közvetlen vonalvezetés
  • Biztonság



Összefüggőség
A legalapvetőbb követelmény a hálózattal szemben az összefüggőség. Ez azt jelenti, hogy minden úticél biztonságosan és akadálymentesen elérhető kerékpárral közlekedve. Összefüggőség megléte nélkül nem is beszélhetünk hálózatról, csak egymástól elkülönülő, akadályokkal elválasztott kerékpárforgalmi létesítmények halmazáról. Minél több az egymáshoz kapcsolódó út, annál jobb a hálózat. A kerékpárral közlekedők számára az összefüggőség létfontosságú, hiszen ez határozza meg azt, hogy hányféle célt tudnak elérni hányféle útvonalon.
Ennek eléréséhez fontos beazonosítani a városban a főbb célpontokat és azt, hogy honnan várható jelentősebb kiinduló kerékpáros forgalom. Az ezek közötti kapcsolatokat feltérképezve megkapjuk a főbb útvonalak képét. Emellett az összefüggőség szempontjából fontos még az intermodális kapcsolatok megléte, ezek közül is kiemelten a kapcsolódás a közösségi közlekedéshez (pl. vasútállomás, buszpályaudvar megközelíthetősége, azok területének akadálymentessége).

Közvetlen vonalvezetés
A hálózat közvetlensége adott kiindulási és érkezési pont közötti távolsággal és/vagy e távolság megtételéhez szükséges idővel jellemezhető.
Egy-egy hálózati elemek vonalvezetésének közvetlensége a legegyszerűbben úgy határozható meg, hogy A és B pont közti legrövidebb távolsághoz, azaz az egyenes vonalhoz képest mennyi kitérőre van szükség. Az ilyen kitérők nem csak az utazásra fordított időt növelik meg, hanem plusz erőfeszítést igényelnek a kerékpárostól, aki emiatt lehet, hogy inkább nem is száll kerékpárra. Az időbeli közvetlenség a forgalom haladásával jellemezhető. Minél kevesebbszer kell a kerékpárosnak útja során megállnia, annál közvetlenebb a kapcsolat a két pont között. A megállás és újraindulás biciklis szempontból energiaigényes, így az időveszteség mellett plusz fizikai megterhelést is jelent. Jó mérőszám erre azon kereszteződések kilométerenkénti száma az útvonalon, ahol haladása során a biciklisnek nincs elsőbbsége. Fő kerékpáros útvonalak esetében ez a szám nulla kellene legyen, de legalábbis ahhoz olyan közeli, amennyire csak lehetséges. Hasonlóan jó indikátor a megállások gyakorisága. Hollandiában egy felmérés  pl. 0,40 és 1,56 megállás/kilométer közötti értékeket mutatott.


Biztonság
A hálózat biztonságának tervezése során nagyon sok szempontot kell figyelembe vennünk.
A különböző úthasználó csoportokat szükség esetén különítsük el egymástól. Amikor a sebességkülönbség jelentős (és nincsen lehetőség ennek csökkentésére), akkor a motorizált közlekedést térben szükséges lehet elválasztani a kerékpáros közlekedéstől. Alapszabályként elmondható, hogy az 50 km/h-nál nagyobb sebességű autóforgalomnál ez már mindenképpen szükséges.
A balesetveszélyes pontokon/szakaszokon vezessünk be sebességkorlátozást. Amennyiben valamilyen okból nem oldható meg a térbeli elhatárolás, szükséges csökkenteni az autóforgalom és a kerékpárral közlekedők közötti sebességkülönbséget. Ebben az esetben természetesen a kerékpárral közlekedők sebessége a viszonyítási pont. Vegyes közlekedés esetén a javasolt maximum sebesség 50 km/h, de a 30 km/h sokkal előnyösebb megoldás, mivel minél kisebb a sebességkülönbség, baleset esetén annál enyhébb a sérülések súlyossága.

Kerékpáros Székelyudvarhely_3 - Hatékonyság



A gyalgosan és a kerékpárral közlekedők sok helyet szabadítanak fel a városban. A kerékpárúton ötször, a járdán tízszer annyian közlekedhetnek, mint egy autósávban.


A gyalogos és kerékpáros város – egy fontos lépés a fenntarthatóság növelése felé, mivel a gyalogos és kerékpáros közlekedésnek kicsi a helyigénye. A gyalogos és kerékpáros közlekedés kevesebb erőforrást igényel, ráadásul kevésbé károsítja a környezetet. Az energiát maguk a közlekedők állítják elő, olcsó, kis zajjal jár és nem szennyezi a levegőt.

A relatív energiafogyasztás felől nézve a kerékpározás, gyaloglás és autózás energiafelhasználása azonos útszakaszra vetítve a következőképpen viszonyul egymáshoz: 1, 3 és 60 energiaegység. Tehát ugyanakkora energiafelhasználás mellett háromszor hoszabb utat teszünk meg kerékpáron, mint gyalog. Ha autóval közlekedünk, a kerékpározáshoz képest hatvanszor több energiára van szükségünk és hússzor többre, mint ha gyalogolnánk.

A gyalogosok helyigénye nagyon szerény. Két 3,5 m széles járdán vagy egy 7 m széles sétálóutcában óránként közel 20.000 ember fordulhat meg. Két 2 m széles kerékpárúton óránként 10.000 ember hajthat végig. Ezzel szemben egy kétirányú, kétsávos úton óránként mindössze 1-2.000 autó haladhat át (csúcsidőben). A gépkocsik helyigénye tehát tízszerese a gyalogoséknak és mintegy ötszöröse a kerékpárosokénak.

A gyalogos- és kerékpárosforgalom nemcsak a rendelkezésre álló helyekkel bánik takarékosan, hanem pozitív hatással van a zöldmérlegre is, hiszen csökenti a szálló por koncentrációját és a széndioxid-kibocsátást. Ha nagyobb gondot fordítunk a gyalogos és kerékpáros közlekedésre, hozzájárulunk ahhoz, hogy a személyszállításban az autók helyét egyre inkább átvegyék az emberek. Minél több ember gyalogol és biciklizik, minél töben tesznek meg hoszabb távolságot gyalogosan vagy kerékpáron, az annál inkább szolgálja a városminőség és a környezet fejlődését. Különösen a kerékpáros közlekedés ösztönszése jár nagy előnyökkel. A topográfiai, éghajlati és városszerkezeti jellemzők alapján a világ számos városában igen egyszerűen, fillérekből meghonosítható vagy megerősíthető a kerékpáros közlekedés.

Városunk, Székelyudvarhely esetében is nagyon fontos az autós forgalom korlátozása, több hely átengedése a gyalogos és kerékpáros közlekedésnek!


Friday, January 29, 2016

Kerékpáros Székelyudvarhely_2 - Integrált tervezés



Kerékpárosbarát tervezés
Az elmúlt két évtizedben a világon sok város kezdte népszerűsíteni a kerékpározást a városi közlekedés egyik fenntartható módjaként, ugyanakkor ezek közül mindössze néhánynak sikerült ténylegesen közlekedési rendszerük teljes jogú tagjává emelnie azt. Sajnos gyakori, hogy a megépült kerékpárutak és -sávok ellenére a kerékpározás marginális szerepkörben maradt, főként rekreációs céllal, miközben az infrastruktúra gyengén kihasznált vagy nem a céljának megfelelően hasznosított, pl. autók parkolnak rajta.

Minderre persze sok magyarázat létezik: van, ahol az éghajlati vagy éppen a kulturális tényezőket említik, máshol azt, hogy a város túlságosan dombos. Ezeknek a tényezőknek természetesen van valóságtartalmuk, de a fő probléma általában az adott projekt vagy program izoláltsága. A kerékpározás népszerűsítéséről kialakult általános kép ugyanis azt sugallja, hogy pl. egy jó helyen elhelyezett kerékpárút (pl. a folyóparton, ahol amúgy is egyszerű a kivitelezés) megoldja a problémákat és a kerékpározás tömeges elterjedéséhez vezet. Ez természetesen nem így van. A siker akkor várható, ha a kerékpározás egy integrált közlekedésfejlesztési koncepció teljes jogú elemeként fejlődhet.

Integrált közlekedéspolitika
Sikeres kerékpáros stratégiának az integrált közlekedéspolitikák keretében készülők bizonyultak, főként, amelyek egyéb politikák által – várostervezés, területhasználat, társadalmi-gazdasági intézkedések stb. - is megerősítésre kerültek, hiszen ezek szoros kölcsönhatásban állnak egymással.

Például hiába építünk kerékpárutat, ha közben nagysebességű szakaszokat hozunk létre a motorizált közlekedés számára. Ez utóbbi ugyanis lassítani fogja a kerékpáros közlekedést, késésekhez és több balesethez fog vezetni, ezáltal csökkenteni fogja a kerékpáros közlekedés arányát.

Az integrált közlekedéspolitika egyensúlyt teremt a különféle közlekedési módok között, összehangolja azok funkcióját a város közlekedési rendszerében és biztosítja ehhez a megfelelő feltételeket. Ennek eredményeként az utazásra fordított idő csökkeni fog, a város biztonságosabbá válik és az életminőség javulni fog az éppen kerékpárral és nem kerékpárral közlekedők számára egyaránt.
(Mobile 2020)

Városunknak, a Székelyudvarhelyen jelenleg folyamatban levő Mobilitási terv elkészítése adna lehetőséget egy integrált közlekedéspolitika megtervezésére!