Kerékpáros Székelyudvarhely_1. – Kerékpáros Felmérés

December 19-én indított online, az udvarhelyi kerékpározásra vonatkozó felmérés kiértékelése a 107 kitöltött kérdőív alapján.

A felmérésünk célja a városunkban jelenleg is használt kerékpáros útvonalak feltérképezése, valamint a legnépszerűbb célállomások rangsorolása, a tavasszal kihelyezendő kerékpártámaszok helyének minél hatékonyabb kiválasztása szempontjából.

Felmérésünk nem reprezentatív mintán végzett felmérés. Ebből kiindúlva, csak minőségi, irányadó, információkat szolgáltat, tehát bármi, ebből származó következtetést tovább fel kell mérni kvantitatív módszerekkel! (az eredmények grafikus ábrázolása: Felmérés - Google Forms )

1.       Az első, a kerékpározás gyakoriságára vonatkozó kérdésre érkezett válaszok alapján az udvarhelyi bringások tulnyomó többsége (90%) heti rendszerességgel, vagy még sürübben pattan nyeregbe (44% naponta, 28% hetente többször, és 18% hetente vagy csak hétvégeken).

2.       Rákérdeztünk a kerékpárosok bringával megtett útvonalainak a leggyakoribb kiindulópontjára és a leggyakoribb célállomásaira. 55 válasz pontos adatainak ismeretében sikerült leképeznünk és térképen szemléltetnünk a válaszadók által leggyakrabban használt kerékpáros útvonalakat(lásd fotók). Leggyakoribb célállomás a munkahely(40%), a leggyakrabban használt útvonalszakasz pedig a Bethlen utca.

3.       21 konkrét célállomásból választva a válaszadók bepipálhatták az általuk frekventált megállókat. Ezzel megpróbáltuk rangsorolni a lehetséges kerékpártámasz lokációkat. A sorrend: Kossuth u., Szejke, Patkó, Városi park, Merkúr áruház, Kőkereszt tér, Városháza-központ, Bethlen park, Városi strand, Városi piac.

4.       És végül, kiváncsiak voltunk, hogy az udvarhelyi bringások körében mi lenne a hatékonyabb megoldás a kerékpározás elősegítésére városunkban, pontosabban, milyen típusú fejlsztési irányt tartanának jobbnak. Erre a többség 60/40 arányban a különálló bicikliutak fejlesztésére szavazott az integrált kerékpáros infrastruktúra-fejlesztéssel szemben.

  Következtetések, ajánlások:

A válaszadók 75%-a használja kerékpárját munkábajárásra, és 40%-nak a leggyakoribb kerékpáros célállomása a munkahelye. A munkahely/iskolát, a célállomások népszerüségében a központi helyek (Kossuth u. Patkó, Kőkereszt tér) követik, valamint a legnépszerübb szabadidős helyek mint a parkok, kereskedelmi központok vagy a városi piac. Meglepően elökelő, harmadik helyen szerepel a Szejke a célállomások rangsorában, ami valószínüsíthetően az oda vezető, városunk egyetlen össszefüggő kerékpárútjának köszönhető.

 A leggyakrabban használt kerékpáros nyomvonalak szerint az udvarhelyi kerékpáros közlekedés fő gerincét a Bethlen utca képezi, ezt követi a Központ, és a Vásártér utca. A csaknem az egész városon kelet-nyugat iránba végignyúló Bethlen utcába csatlakozik bele három lakónegyed, míg a Vásártér utca a legforgalmasabb út a Küküllőn át, mely összeköti a várost és a lakónegyedeket az ipari zónával.

Amenyiben városunk önkormányzata a jövőre vonatkozó terveiben nagyobb teret szánna a kerékpáros és a gyalogos forgalomnak, úgy javasolnánk ezeknek a nyomvonalaknak a kerékpározhatóvá tételét.

Semmiképp nem javasoljuk, hogy a jelenlegi fő kerékpáros útvonalaktól túlzottan eltérő nyomvonalakra terveződjön kerékpáros infrastruktúra(mint pl. a Küküllő medre mentén), hisz az a jelenlegi igényekkel szembemegy, és nem azokat szolgálja. A jelenlegi kerékpáros nyomvonalak biciklizhetővé tétele (beleértve a rövidítéseket, parkokon át stb.) annál is inkább fontos, mert bebizonyított tény, hogy az ideálís megközelítési útvonaltól tíz százalékkal időben vagy távolságban eltérő nyomvonalra kényszerített bringások úgyis rövidítenek, alternatívát keresnek, és így nem használják azt.

El kellene gondolkozni a városközpont autómentesítésén, vagy legalább a motorizált forgalom korlátozásán. Több hely biztosítása szükséges a kerékpáros és gyalogos forgalomnak a városközpontban, hiszen a legtöbb és leggyakoribb kerékpáros célállomások is itt találhatóak. A Bethlen utcán lefolyó kerékpáros közlekedésnek nem lenne szükszégszerű a Villanytelep-Tompa vonalát követnie, egy kis útburkolat átalakítással egyenesen és zavartalanul haladhatna az Eötvös József utcán, rövidítve a központ felé.

Az udvarhelyi kerékpáros infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó kérdésünk eredménye felettébb sokatmondó. A többség, azaz hatvan százalék akar különálló kerékpárutat városunkban. Ez feltehetően azért van, mert amint az kiderült a városban kerékpárral megtett kilométerek nagy részaránya munkábajárás és nem szabadidős tekerés, a csúcsforgalomban pedig kevés a hely, kicsi a biztonságérzet, bringásoknak nincs elsőbbség. A választott végeredmény azért is szomorú, mert egy kisvárosra nem jellemző a különálló kerékpáros hálózat, csak azokon a szakaszokon, ahol ez tényleg indokolt. Egy ilyen kisvárosban, mint a miénk, az sem normális, hogy ajtótól ajtóig autóval akarunk járni és ennek megfelelően parkoló gépkocsik lepik el az egész belvárost, sokszor már a gyaloglást is ellehetetlenítve. Tehát a nem megfelelő közlekedéspolitikára jön a nem megfelelő válasz: különálló kerékpárutak! A probléma megoldása viszont előbb vagy utóbb az autósforgalom korlátozása, a tér fokozatos átengedése a nem motorizált, azaz a gyalogos és a kerékpáros forgalomnak. A költséges, különálló bicikliutak megépítése a kereszteződésekben megnöveli a balesetveszélyt és nem járúl hozzá a gépkocsi forgalom visszaszorításához, ezért tehát csak indokolt esetben ajánljuk. Amenyiben azt akarjuk, hogy csak egy páran biciklizhessenek, úgy jó a kölönálló kerékpáros infrastruktúra fejlesztése is, azonban, ha ki akarjuk terjeszteni a biciklizést nagyobb tömegekre, úgy mindenképp az integrált kerékpáros infrastruktúrafejlesztést ajánljuk, az autós forgalom korlátozásával együtt.

Városunkban a kerékpáros közlekedés egy kitörési pont lehetne közlekedés és városfejlesztés szempontjából, mivel városunkban a maximális távolság fontosabb célállomások között 4,5 km, miközben a kerékpárhasználatot szerte a világban 5 km-es távon belül ajánlják.

Fontos lenne Székelyudvarhelynek, a jelenleg készülő mobilitási terv keretében a kerékpáros közlekedés potenciálját felmérni, megtervezni legalább 15-20 évre. Amenyiben erre nem kerül sor most, a későbbi fejlesztések ad-hoc, összefüggéstelen infrastruktúraszakaszokat fognak eredményezni, mindenféle hatékonyság nélkül!